Ismerkedés Kétsopronnyal

Mikor itthon úgy éreztem nem fog működni az önkénteskedés, felvettem a kapcsolatot egy más telpülési szervezettel, akik elhívtak rendezvényükre.

Ez egy interaktív fórum volt, ahol a helyi fiatalok mondhatták el véleményüket arról, mi lenne jó városukban. A fórum után volt egy koncert, aztán az emberes ördöglaktomat próbálhatták ki az ifjak. Bár ez csak egy aprő feladat volt, én nagyon örültem, hogy valmivel játékosabbá tehetem a rendezvényt. Nekem minden egyes önkéntes, vagy nem önkéntes munka sokat jelent. Főleg, ha saját magamat is adhatom benne.

A fórum egyébként úgy zajlott, hogy volt 4 asztal 1-1 kérdéssel, ahol a csapatok negyedórát töltöttek ötleteléssel. A kérdések voltak, a telpülés, falu értékei, hogy lehetne a falut vonzóvá tenni a fiatalok számára, milyen egyéni módon lehetne ehhez hozzá járulni, és miért unatkoznak, és magányosak gyakran a mostani fiatalok. 

Mivel a telpülést én nem ismerem, kicsit a háttérbe húzódtam, de mivel általánosságban is volt szó a falvakról, azért hozzá is szóltam kicsit.

Nem minden úgy alkult, ahogy a tervezők gondolták. Például, a hogyn lehetne egyénileg hozzájárulni kérdésnél, nem azt írtuk le, hogy mi mit tudnánk valóban tenni a közösségért, hanem általánosságban. Mégis volt viszont több olyan javaslat, ami megfontolásra érdemes. Pl. hogy a fiatalok mennyire szeretnének olyan teret, klubot, helyet, ahol közösségbe lehetnek. Ez lehet nekünk gyomaikanak is tanulságos, hisz itt nagyobb lehetőségek vannak ilyenekre, még sincs az kihasználva.

Felmerült a további együttműködés lehteősége is, a december 22-i karácsonyi ifjúsági nappal. És hasznos volt az egyik dolgozóval való beszélgetés is. E miatt elkezdett érdeklni Kétsoprony mint város, és az ottani élet lehetősége is.